Pyrker János László
1842


2208

felsőőri Pyrker János László (1772, Nagyláng - 1847, Bécs)

érsek

olaj, vászon, 245 × 168 cm

j. b. l.: „Márkosfalvi Barabás Miklós festé Egerben 1842-ben”

Felirat az asztalról lelógó oklevélen: ,,Jó tettek. Székesegyház építése, Nemzeti Képtár, Oskola, Szarvaskői út, Cs. Kir. Katona Tiszti lak.”

© Dobó István Vármúzeum, 55.278

796. Pátriarca Érsek Pyrker László eő Excellentiáját élet nagyságban a' Város termébe o. ár: 350 Cfl


Proveniencia: az egri városháza díszterméből beszállítva, 1949.

Kiállítások: Pyrker 190. Emlékkiállítás Pyrker János László egri érsek beiktatásának 190. évforulójára. Eger, 2024, október. Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont; A festő és mecénása. Josef Danhauser és Pyrker János László. MNG, 2024,

Irodalom: SzDG 1983: 115/28; Rózsa 1987: 304.; Pyrker emlékkönyv, szerk.: Hölvényi György, Budapest, 1987: 140; Horváth István: Pyrker ​János László érsek egri öröksége. Eger, 2017, kép a borítón; Veszprémi 2009: 21. kép.


A műről

E portré mint reprezentatív hivatalos főpapi képmás, világi környezetbe készült, az egri Városháza dísztermébe. A képet nagyszabású ünnepélyen adták át a köznek, kétnapos rendezvény keretében, ahol a festő dísz-palettát kapott. Pyrker János László Eger városának, sőt az ország kultúrájának gyámolítója, jóízlésű mecénás. Legfőbb tetteit a festő a főpap kezében levő iraton felsorolta, a háttérben pedig az Egri Főszékesegyház homlokzata látszik, amelyet többek között Pyrker építtetett, belső berendezését magánvagyonából finanszírozta. A magyarországi művészeti kultúra szempontjából egyedülálló tette, hogy kiváló festménygalériájából, – amelyet mint velecei patriarka gyűjtött – az 1832–1836-os országgyűlés utolsó napján 154 db-ot, a Nemzeti Múzeumnak ajándékozott. E képanyag Szépművészeti Múzeumunk képtárának ma is magas kvalitású, – és értékű – alapját képezi. Az alkotás nagyszabású miliőjében, az érseki palotában a képtár egy darabja is feltűnik, jobbra, a következő teremben. (Paolo Veronese: Velence allegóriája, SzM) „A mű az egyházfejedelem kegyességének, közéleti és költői érdemeinek reprezentatív összefoglalója lett, a komplex programot feltehetőleg maga az ábrázolt koncipiálta. Pyrker monumentális figurája egy nyitott architektúrai keretben áll, márványoszlop és leomló zöld bársonyfüggöny előtt, elegánsan és kétségkívül igen mértéktartóan megőrizve a barokk uralkodói portrék látványos külsőségeit. A főpapi reverenda vörös pompája alkalmat adott a romantika megcsillanására is, amely a vörös-zöld komplementerre épülő koloritban az óvatosan alkalmazott átlós kompozícióban sejlik fel. Az egyszínű ruha arra késztette a festőt, hogy laza, repkedő, szálkázó ecsetkezelést alkalmazzon, a homogén felület megbontására. Az alakot körbeveszi a vörös moiré szegélyes érseki köpeny, hátán függ a széles karimájú kalap. Mellén, baloldalon, a szív felett a Magyar Királyi Szent István Rend gyémántos rendjele, nyakában a hivatalát jelző gazdag ékszer, a drágakövekkel kirakott egyenes érseki kereszt függ. Alatta az 1825-ben kapott vaskorona rend jelvénye látható a kétfejű sassal, amely ,,...mintegy politikai mondanivalót is kifejez, utal az ábrázoltnak a Habsburg ház iránti lojalitására." (Rózsa György: A Pyrker-ikonográfia képtípusai. In: Pyrker emlékkönyv 1987. 304.) Uralkodó elem a környezet látványos perspektívájának ábrázolása, ami iránt a festő élénken érdeklődött.

Adatkiegészítés

Hibát vagy hiányzó információt észlelt? Kérjük, jelezze!