Teleki József
1836, Pest

A portré a művész első pesti munkái közül való, és az életmű összességének kiemelkedően kvalitásos darabja. Barabás Miklóst a következő évben választották Akadémiai levelező taggá, a mű így mintegy a ,,székfoglaló"-ja. Az ábrázolt hagyományos főúri díszruhát visel, ám a látvány szokatlan, Bicskei Éva találó megjegyzése szerint: „Ez a fehér prémes mentegallér a ragyogó aranydíszekkel együtt ... több egy korabeli fényűző főúri öltözéknél. Az európai portréfestészet egyik különleges képi hagyományát idézi: az uralkodói palástok hermelinprémes kihajtóira asszociál. Egy olyan fejedelmi pompára és ragyogásra, amely a méltóságteljes tartással és tekintettel párosulva egyszer s mindenkorra kiemelte, megkülönböztette (vizuálisan) Telekit, az intézmény első elnökét közösségén belül...„ (Bicskei 2023: 53.)
Teleki József gróf, a magyar Tudós Társaság elnöke arcképének megfestetéséről és az Akadémia falain való kifüggesztéséről 1836-ban döntöttek az Akadémia tagjai, saját kezdeményezésből. A cél az első elnök megtisztelése, és egy úgynevezett panteon felállítása volt. Az akadémiai panteon nagyjövőjű vállalkozás, ezután lassan, évtizedeken át szaporodott mint a magyar tudomány és művészet legnagyobbjainak portrétára, amelyre számos hasonló külföldi középület adott példát. Ezen belül a fiatal mester karrierjének kezdete, a nemzeti művészet reformkori elindulásának egyik nagyszerű emléke. Továbbiak: Jgyk 332, 388, azonosító: 292, 546, 733, SzDG 2026