Széchenyi István
1836

A kép a bihari portré (Jgyk 288) replikája lehetett, amit a rendek megelégedéssel fogadtak. Pedig az alkotás művészi szempontból nem volt kifogástalan. Hibás az anatómia, különösen az előrelépő jobb láb van szerencsétlenül megfogalmazva. Barabás méltatói, pl. Hoffmann Edith nem is említi e műveket könyvében. Vayer Lajos így ír: ,,Barabás magyar díszű képe, melyet a szorgalmas mester többször megismételt és kőrajzban is elterjesztett, a várakozásnak mindenben megfelelő, lelkiismeretes teljesítmény lett. A modorosan megnyerő mosoly felé hajló kifejezés és a daliásan megmerevített derék eleget tesznek a kellem és a méltóság közvélemény követelte kellékeinek. A reformkor kiválóságait képmásaiban közös nevezőre hozó mester a testi hasonlóságot híven másolta, és nem tehetett róla, ha Széchenyi szellemét nem érte fel." (Vayer 1941: 98.) Hogy a közönség maximálisan meg volt elégedve a művel, azt a számos elkövetkező megrendelés bizonyítja.